A szabályzat a következőt írja le: „2.13. A dőlőbója körül 40 méteres sugarú körben, illetve a bója és a part által határolt 80 méter széles területen más behúzós horgász nem horgászhat.”
A korlátozás kizárólag a szabad vízparti közterületekre vonatkozik, például adott települések strandjai. Magántulajdonú ingatlanok (kempingek, vízparti nyaralók) esetében nem, utóbbiakkal kapcsolatban a terület tulajdonosa/kezelője határozza meg, a behúzós horgászok elhelyezkedését.
A távolság tartás természetesen a konfliktus helyzetek elkerülése miatt lett beleírva a horgászrendbe. Magán partszakaszon, két barát közös horgászatán ez nem akadály. Ha viszont egy bárki számára megközelíthető szabad partszakaszról beszélünk, akkor a behúzós horgászoknak azért kell kihagyniuk helyet egymás között, hogy oda még a helyi, dobós pecások is leülhessenek. Ez egy kitétel volt a balatoni horgászok többségét jelentő hagyományos módszerekkel horgászók részéről akkoriban, amikor a behúzást bevezettük a Balatonon. A félelmük az volt, hogy egy-egy kisebb strandot majd „leülnek” a bojlisok, főleg ha többen érkeznek egy csapatban, és összefüggő tábort alkotva tőlük nem férnek a vízhez a helyiek. A horgászrendi pont értelmében így elkerülhető a konfrontálódás a más-más módszert űző horgásztársak között.
