Rokolya Péter-Badacsony aranya

Régóta dédelgetett terveim között szerepelt egy igazi balatoni pontyhorgászat, viszont valahogy az évek során mindezidáig elmaradt. Ehhez is meg kell érni mentálisan és tudásban. Az idő viszont most eljött és jöhetett a most vagy soha!


Hosszas szervezés előzte meg az indulást. Hónapokon át terveztünk, hogy tökéletes vagy ahhoz közeli legyen a horgászat. Nem volt egyszerű helyet találnunk, ahol négyen elférünk. Elsődleges célunk a középső, illetve a nyugati medence volt, hogy ott találjunk helyet, hiszen ez egy olyan régió, ahol jó eséllyel nyúlhatunk bele egy-egy szebb példányba vagy egy jó halas pecába, pláne késő ősszel. A sokadik telefon után végre találtunk egy helyet, ami egy valódi álomhely. Háttérben a Badacsony ötcsillagos panorámája és óriási vízfelület fogadott minket.

 

 

Óriási vízterület, végtelen lehetőségek

 

 

Ötcsillagos panoráma

 

A horgászatra négyen mentünk két-két stégen helyet foglalva. Jómagam Szoják Benedek barátommal voltam egy helyen. Kigondolt taktikánk megegyezett, így nem volt nehéz közös nevezőre jutni. Benedek fiatal kora ellenére a Balaton jó ismerője, így hallgattam rá jó pár dologban. Alapos helykeresést követően bójáinkat egyhangúan 350 méterre, vagyis az északi parton megengedett maximális behúzós távra helyeztük el. Körülbelül 30 cm iszap volt, ahol horgásztunk, de az iszap szerkezete keményebb volt telis-tele kagylóval, kagylótörmelékkel. Éreztük, hogy „hot spot” gyanús a placc, így maximálisan kitartottunk a hely mellett végig.

 

Nem vittük túlzásba az etetést körülbelül 2-2 kg 24 mm-es bojlit etettünk be nagy területre szórva. Mindketten büdös-fűszeres csalikkal kezdtük a horgászatot, hiszen ezek általában sikerre vezetnek a legtöbb vízen.

 

 

A biztonság elsődleges szempont egy ekkora vízen 

 

 

A fényváltás időszaka mindig jó esély a kapásra 

 

 

Ezen a vízen szinte megáll az idő 

 

 

Előkéim és kiegészítő kellékei 

 

 

A sikert most az édes csali hozta meg 

 

Horgászatunk kezdetekor meglehetősen meleg idő fogadott minket, igazi vénasszonyok nyara volt. A hőmérséklet és a légnyomás viszont fokozatosan csökkent, mi pedig bizakodva vártuk a változás szelét.

 

Az első napok csendesen teltek. A jó idő és a szélcsend semmi jóval nem kecsegtetett.

 

A harmadik éjszaka hozta meg az áttörést. amikor is egy dupla csippanás, majd még egy jelezte nekem, hogy valami akció van kibontakozóban. Ejtős kapás volt, ráemeltem és éreztem a nagy súlyt, de mivel egyes viharjelzés volt fent és a hullámok erősebbnek tűntek mint, ami belefér a józan ész határaiba a parti fárasztás mellett döntöttem. Vesztemre! Néhány pumpálás után megkönnyebbült szerelékem, szakadt minden. Kitekertem a maradék zsinórt és elképedve láttam, hogy a kagylóálló előtét zsinóromat vágta el a kagyló! Összetörtem. Ha ez szakad, akkor mi bírja - kérdeztem az égre nézve bosszankodva?!? Sikertelen kalandom után a szomszéd stégen horgászó barátoknál volt kapás. Bogáromi Ádám barátom hozzám hasonlóan a partról fárasztotta halát, amit türelmének köszönhetően siker koronázott. Egy remek igazi balatoni 12 kg-os pikkelyes kerülhetett a matracra majd pár kép után mehetett vissza a „Pelsóba”.

 

Közeleg a front, esővel, lehűléssel 

 

 

Az első szebb hal Ádám kezében 

 

 

Micsoda propeller 

 

 

Mesés morcos balatoni töves 

 

 

Nekem kezdetben ilyen  kis „tányér pontyok” jutottak, de nem bosszankodtam bíztam a Balatonban 

 

Végre van mozgás, úgy látszik a halak aktívabbak lettek, kellett nekik a változás szele.

 

Megjött az eső másnapra, ami kitartott egész nap. Remek alkalom volt, hogy elemezzem a történéseket. Mit lehetne másként, miben hibázhattam a korábban vesztett halamnál. Mentálisan alaposan próbára teszi az embert egy ekkora víz, kattog az agy, mit lehetne másként mit ronthattunk el, ha 3-4 napig nincs kapás? A markáns hidegfrontban úgy döntöttem, váltok! Elhagyom a büdös-fűszeres csalit és a bója közvetlen epicentrumát is. Az addigi egyetlen kapásom is a bójától körülbelül 50 méterre jött. Most egyik botomat oda helyeztem el a másikat pedig mellé 30 méterre. Éreztem ebben a helyben a BIG BOSS lehetőségét. A csaliban is, mint mondtam váltottam, egy édes-halas csalira, nevezetesen a Big Fish bojlira. Váltásomra a halak adták meg a választ, kisvártatva jött egy apróság majd még egy és még egy. Eddig ezek a picik nem zargattak, de valószínű a friss telepítés tette tiszteletét, pedig minimálisan etettünk, csupán pár szemeket. Nem indokolta az adott helyzet a több etetést, hiszen nagyon úgy tűnt, hogy előttünk kevés nagytestű hal úszkál.

 

Barátaim is váltottak, ők azonban elkezdtek keresgélni új helyek után kutatni. Az egyik helyváltás, a behúzást követően mindössze 3 órával egy brutális füstölős kapást eredményezett. Egy gyönyörű morcos közel 16 kg-os hosszúkás töves lett Ádám jutalma. Célja egy 15+ a magyar tengerből ezennel teljesítve! Örömmel konstatáltuk sikerét, mely nekünk is új erőt adott a következő éjszakára.

 

 

Egy ekkora vízen minden megtörténhet és annak az ellenkezője is

 

 

Bármelyik pillanatban megfoghatjuk akár életünk halát is 

 

 

Állandó vendégeink 

 

 

Benő barátom dupla fogásának egyik… 

 

 

 … és másik pikkelyese 

 

Legbelül éreztem tartozik nekem a Balaton egy jó hallal. Szinte álom sem jött a szememre, vártam, hogy csippanjon a jelzőm. Éber álmomban egy gyenge kapás hozott vissza a valóságba. Azonban még nem ő volt az a hal, akire vártam. Egy kisebb hal volt, aki keltett, gyorsan visszaengedtem, de botomat nem vittem vissza. Bíztam benne, hogy csipeget ott egy nagyobb társa is, nem akartam az etetés helyét megzavarni.  4:27-kor egy határozottabb kapás riasztott. Siettem a bothoz, ahol meglepődve láttam, hogy szintén egy ejtős kapás. Nem tétlenkedtem, ráemeltem. Nagy súlyt éreztem, amit esélytelen volt partról húzni. Nem tétlenkedtünk csónakba pattantunk. Még most is érzem a hűvös hajnali szellőt arcomon, ahogy max sebességgel robogtunk a halhoz. Semmi ellenállást nem éreztem, majd jött a hidegzuhany, el van akadva a zsinórom, de nem akárhogy! Bármerre is forogtunk a csónakkal, nem mozdult. Nem feszegettem tovább, vissza a partra. Tapogatórúd be, felkampózom!

 

Teltek-múltak a percek, nem engedett semmi. Bárhogy kampóztam nem bírtam zsinórom kiszabadítani. Mintha egy horgonyba lettem volna elakadva. Addig-addig kampóztam, míg egy kazal zsinórt felszedtem. De a következő pillanatban a feszegetés okán elszakadt a főzsinórom! Csüggedni se volt időm mert a felszedett zsinór kötegen megpillantottam előtét zsinórom, ami az utolsó 20 méteren volt csak. Nem tétováztam, elkaptam! És láss csodát a zsinór a kezemben életre kelt, rajta várt a ponty! Halam úgy kifáradt a hosszas procedúrában, hogy szinte azonnal felbukott a déli szélben a hullám hátára, engedelmesen csúszva merítőmbe. Örömujjongásomra felkelt a csapat többi tagja, de még lehet a szomszéd faluban is!

 

A merítőben pihent életem talán eddigi legértékesebb hala! Erre a kalandos fogásra örökké emlékezni fogok, semmi kétség! Nagyon vigyáztunk a Balaton egyik kincsére, így gyors mérlegelés következett. 19,45 kg volt a hal pontos súlya. Többször is megmértük.

 

 

Micsoda mellúszó

 

 

Öreg bajszos

 

 

Hatalmas szájú igazi balatoni tőponty

 

 

Jár Neki a tisztelet! 

 

 

Örökké emlékezetes fogás 

 

 

Egyedül nem ment volna, köszönöm a segítséget! 

 

 

Különleges hal egy nagyon különleges vízből. Európa egyik legszebb vizéből! Senkit nem érdekel, hogy ez a hal nem lépte át a mágikus határt. Az igazi élményeket nem kilókban mérik! Rengeteg potenciál van a Balatonban. Jelenleg jó kezekben van, folyamatosak a telepítések, az állomány erősödik, minden adott ahhoz, hogy Európa legjobb pontyos vize legyen néhány éven belül.

A jövő viszont nem csak a szakembereken múlik, hanem rajtunk horgászokon is! Vigyázzunk a Balatonra, kincseire, hogy örökre ilyen maradjon, ahogy szeretjük.

 

 

A búcsú csak ideiglenes, hamarosan újra találkozunk! 

 

Írta: Rokolya Péter

Fotók: Bogáromi Ádám, Szoják Benedek

 

 

 

 

 

Térképes helykereső

Balatoni Horgászturisztikai
Adatbázis

Tovább az adatbázisra