Németh László - Az őszi Balaton tükrében....

November közepét írtuk és már érezni lehetett a tél közeledtét az egyre rövidülő nappalokban és a folyamatosan csökkenő hőmérsékletben. Ilyenkor korántsem jellemző a behúzós módszer a Balatonon, annyira nem, hogy ezen a hétvégén csak mi voltunk beregisztrálva! Ami engem illet elkezdtem "elspájzolni" a horgászfelszereléseimet télire, de fennállt annak a lehetősége, hogy egy esetleges felmelegedőbb periódusban vallatom még a "Mi Tengerünket". Így is történt.


Rövid egyeztetést és szervezést követően péntek hajnalban már a parton voltunk. A helyszín a Balaton déli partján fekvő bélatelepi Napsugár kemping volt. A panoráma hosszú percekig magával ragadta a tekintetünket. A hajnali párából kikandikáló tanúhegyek látványa mesébe illő és minden túlzás nélkül lélekemelő volt!

 

Az előttünk elterülő mederviszonyokról annyit kell tudni, hogy koránt sem a déli parti séma volt a jellemző rá…  A partvonaltól számított 200-250 méteres távolságban egy törés található, a törés alja 3 méteres mélységet jelent. Ezt követően úgy 350 méterrel a parttól 10-20 cm-es vastag iszap található. A víz mélysége már 3,5 méter és a meder táplálékban igen gazdag, puhatestűeket és kagylókat tartalmaz, amit előszeretettel látogatnak a pontyok. Jobbról a szomszédságban a fonyódi akadó határolja helyünket balról pedig Balatonfenyves. Sokat hallottam erről a részről és mindig is szerettem volna meghorgászni. Ismét egy új helyszín ismeretével és tapasztalataival, valamint új élménnyekkel lehettem gazdagabb. A múltban gyakran jöttek a hírek, hogy a bélatelepi iszapról fogják a szebbnél szebb bajuszosokat, így mindenképpen kiváncsi voltam erre a szakaszra!

 

 

Sátorból kilépve ez a látvány fogadott...

 

Gyors táborállítást és beregisztrálást követően, a reggeli kávé elfogyasztása után a csónakban voltunk és kerestük a potenciális helyeket, amiket meghorgászhatunk. A víz bőven 10 C fok alatti, enyhe dél-délkeleti szél fújt. Úgy 250 méterig a radarunk végig lapos, kemény aljzatott mutatott,  a végén 1,8 méter mély vízoszloppal. Tovább haladva elég rövid távolság alatt 3 méter mélyre tört le. Itt is kemény aljzatot tapogattunk ki. Későbbiekben ez is egy jó pont lehet, mivel az uralkodó északi szélirány táplálékban gazdag törmeléket sodor az áramlat által az árok aljába. Ezt a helyet fenntartottuk egy esetleges lehetőségként, de mi egyenlőre a puhább részeket kerestük! Tovább keresgélve 330 méterrel a parttól felfedeztük a kemény aljzat, illetve az iszaposabb mederfenék találkozását, amiben a radar is nagy segítségünkre volt. Ezt a pontot megjelöltük! Ettől a jelöléstől 20-25 méterrel tapogatva kagylókat véltünk felfedezni a 10-20 cm-es iszapban! Ezt kerestük! Kihagyhatatlan pontnak tűnt, amit későbbiekben Jani horgászott meg. Az én bójám tőle jobbra nagyjából 100 méterrel a kemény-puha határra került. A halak keresése szempontjából a kemény-puha területen(határon) kísérleteztem remélve, hogy így hamar kiderülhet, hol járnak el az uszonyos barátaink?! Az első éjszaka bebizonyosodott hogy melyik sáv a működőképesebb. 

 

Nem vagyok a nagy mennyiségű etetés híve, igyekszem inkább a pontyokat megtalálni,  így etetésünket fejenkét 5 kiló süllyedő 30 mm-es Ébredő Erő, illetve 30 mm-es süllyedő Rodin együttese tette ki, amit pár nappal korábban már beáztattam Ébredő Erő és Rodin Amino Liquid-del. A hideg vízben mindig jól jön egy kis plusz aroma!! A csalogatásra szánt bojlikat felezve illetve egészben juttatuk a kijelölt helyek köré egy 10-15 méteres sugarú körben. Végszerelékeinket pedig az etetési körök széleire helyeztük el és attól akár 10-15 méterrel távolabb is jobb illetve bal oldalra. 

 

A végszerelékem egy 30-35 cm hosszú 25 lb fonott bevonatos előke alkotta (PB Jelly Wire), amelynek a horogszár felöli részét 5 cm-ig lehámoztam, a zsinór végén pedig egy  4-es horgon kínáltam fel a csalit (Fox Wide Gape). A "kőelhagyós" szerelék híve vagyok, amelynek elkészítéséről megosztanék pár sort a kedves Olvasóval: 

 

A kő súlya általában 300-350 grammos. Elkészítése roppant egyszerű, biciklibelsőből kell kivágnunk egy 2 cm széles gyűrűt. Ezt beleakasztjuk a klipszbe, amelyre ráhúzzuk a gumiharangot teljesen. Ez azért fontos, hogy leengedésnél ne akadjon ki a követ tartó gumi. A kivágott gyűrűbe behelyezzük a követ és ellenőrizzük, hogy kellően szoros-e. 10-12 cm széles gubancgátló csövet ajánlott felhelyezni, amelyet a lenti képen látható módon rá kell húznunk az előkére. Így kiküszöbölhetjük az esetleges felcsavarodást és precízen el tudjuk fektetni a meghorgászandó területre. Kapáskor, illetve a ponty kirohanásakor a követ kirázza ellenfelünk a gumiból és a fárasztás közben kialakul a közvetlen kapcsolat. Ez a módszer igen környezetbarát és eredményes is, amelyet évek óta használok a Balatonon! 

 

 

A végszerelékem 

 

A Csalinak egyik előkémre a 24 mm-es Rodin Balance könnyített bojlit a másikra pedig a 24 mm-es Ébred Erő  Balance-t fűztem fel egy sima horogbefordítóval 3 cm-re elengedve a horogtól. Általában merevebb fluorcarbon előkét szoktam használni, de kicsit könnyítettem a szerelékemen egy lágy előkével, mivel úgy gondoltam most már finomabban esznek a halak és ebben a tél közeli időben már nehezebb kapást elérni. 

 

Jani a süllyedő Ébredő Erő illetve a Tüzes Barack ízvilággal horgászott 30 mm-es méretekben, az előbbi meg is hozta neki egyéni rekordját, de erről majd később!!

 

Péntek délelőtt már a székben nyugodtan megpihenve vettük tudomásul, hogy jelzőink be vannak "èlesítve". Most a türelemé és a várakozásé a főszerep. Beszélgetve, falatozva és az előttünk elterülő panorámával lassan eltelt a pénteki nap. Az éjjeli órákban bízva nyugovóra tértünk! Nem is kellett sokat várni Jani jelzője az éj csendje alatt ébresztett minket, amelynek az elkövetője egy igazi balatoni tőponty volt. Bizakodóak voltunk, hiszen vannak itt halak előttünk és nem is akármilyenek!! Ezt követően az én jelzőm is zenélésbe kezdett, ahol a tettes egy kisebb de annál harciasabb pikkelyes volt. Elégedetten és izgatottan húztuk újra az éj leple alatt a szerelékeinket, majd nem sokkal később horgásztársam jelzője ismét muzsikált és mivel érezte, hogy jó harcossal van dolga, így mind a ketten a csónakba pattantuk és hosszantartó küzdelem árán megszákolhattuk az ellenfelünket, amely szép méretekkel büszkélkedő tőponty volt! A parton a mérlegelésnél derült fény a pontos súlyára és arra, hogy horgász cimborám új egyéni rekordja is egyben! Itt is szeretnék neki gratulálni! 24 óra sem telt el és egy egyéni rekord. Hálásak voltunk és a hajnali pirkadat nyugodt perceiben ittuk meg "jutalom kávénkat"! 

 

 

Éjjeli harcosok. Bebizonyosodott most az iszap működik!

 

 

Viszlát, remélem még találkozunk...

 

Mindenképpen kifizetődő keresni azokat a helyeket a Balatonon ahol eljár a hal. Előfordul, hogy előttünk egyszerre több jó pont is van, de abból lehet, hogy csak egy hely fog működni.  Érdemes tehát, főleg hogyha többen vagyunk,  barátokkal, horgásztársakkal próbálgatni a haltartó pontokat, a több bot több lehetőséget kínál és sikeresebben rátalálhatunk azokra a sávokra, ahol gyakrabban vonulnak bajszos barátaink! 

 

 

Jani új rekordja, avagy a "vezérküsz"

 

Ezt követően a szombat délelőtt nyugalmasan és csendesen telt. Ebéd után bójáink köré pár kiló bojlit szórtunk, annyi változással, hogy én is a puhább részre tettem le a voksomat, változtattam, így azt a kis etetést is az eredeti helyem fölé helyeztem 30 méterrel! Majd délután újrahúztuk a szerelékeinket. A csalikon és az előkéken nem változtattunk. Lassan eljött az este és egy finom tál gyros mellett kitárgyaltuk az előző éjszaka és hajnal eseményeit illetve tapasztalatait, majd reményteljesen álomba merültünk.  

 

Éjjel 2 órakor ismét zenélésbe kezdtek a jelzőink ezúttal én voltam a soron. Mivel elég erős keleti szél fújt be, így jól jött Jani barátom segítsége és egy jó 20 perces kemény küzdelem árán megszákoltam ellenfelem! Nagy volt az örömöm, hiszen november közepén a Balatonból még nem fogtam ekkora bajuszost! Kapásig szerettem volna eljutni, és ezt bőven túlszárnyaltam! Szerelékemet visszahelyeztem, és folytatódott az éjszaka. Nem sokkal később kétszer is hallatta a hangját a jelzőm és mindegyik tettes bivalyerős balatoni töves volt, élmény volt a velük való küzdelem! A hajnali órákban Janinak is aktivizálódott a jelzője és ezt követően megfogta a túra egyetlen hibátlan tükrösét! 

 

 

Ő is megizzasztott

 

 

Második éjszaka ajándékai

 

 

A túra egyetlen tükröse

 

Hálával és elégedetten zártuk a túrát. Két nap alatt 6 db kapitális balatoni erőgépet sikerült a szákba terelnünk. Itt tenném hozzá, hogy a hideg víz ellenére bitang erősen küzdöttek a pontyok, bizony megkellett dolgozni azért is, hogy egyáltalán a felszínre hozzuk őket! A kapásaink intenzitása is tudtunkra adta, hogy bizony még nagyon is elemükben vannak a halak! 

 

Örömittasan és élményekkel gazdagon kezdtük meg vasárnap reggel a tábor bontását, és már a következő túra lehetősége lebegett a szemünk előtt.  

 

Ismét bizonyítást nyert, hogy nem kell heteket eltölteni a siker érdekében a Balatonon. Ajánlott alaposan feltérképezni az előttünk elterülő mederviszonyokat, hogy megtaláljuk a halak vándorlási útvonalait, figyelni az időjárás előrejelzést, például a szélirányt. Lehetőség esetén tájékozódjunk az adott térség aktuális fogási eredményeiről. Szükséges egy minőségi csali, amiben feltétel nélkül megbízunk, hiszen az értékes és kevés idő miatt nem lehetnek bennünk kételyek!

 

Reméljük kedves Olvasó, hogy sikerült bepillantást nyújtani abba, hogy érdemes a hideg késő őszi időben is behúzós módszerrel vallatni a Balatont! 

 

Köszönjük a Bait Bait-nek és Varga Petinek a pazar csalikat, amelyek ismét megállták a helyüket!

Köszönöm Kovács Jani barátomnak az invitálást, és a helyszín leszervezésében való segítségét! 

 

Köszönjük Balaton és viszlát! 

 

Sporttársi üdvözlettel:

Németh László

Kovács János

 

 

Térképes helykereső

Balatoni Horgászturisztikai
Adatbázis

Tovább az adatbázisra