Hamvasi Miklós - Egy tökéletes hétvége a keleti medencében

Befejeződött a nyári fürdőszezon a Balatonon, elérkezett a pontyozás ideje. Hamarosan újra megrendezésre kerül a Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászverseny, ezért barátaimmal megbeszéltük, hogy szeptember első hétvégéjén tartunk egy kis felkészülést a keleti medencében. A nyári meleg után érkező hidegfront kedvező előjelekkel kecsegtetett számunkra, pénteken már birtokba is vettük a vízpartot.


Délben érkeztem meg Balatonakarattyára és gyors táborállítás után már be is húztam a végszerelékeimet. Napok óta a part irányából fújt a szél, ami alapvetően nem lenne kedvező, viszont a szél irányával ellentétesen kialakuló alsó áramlás jó pár emberes példányt tartogatott számunkra - mint később kiderült. A keleti part speciálisnak számít ezen a téren, a tó hossztengelyében fújó szél nagyjából 12 óra elteltével beindítja a tólengésnek nevezett jelenséget, amelynek köszönhetően az áramlás éppen felénk hozta a halakat. A Balatonon ezzel ellentétben mindig a szembeszél tartogatja számunkra a legjobb fogási esélyeket. Erre a rövid horgászatra egy fűszeres halas ízvilágú bojlit vittem magammal, illetve a nagy kedvencemet, ami halas-krilles alappal rendelkezik és egy kis banán aromával van megspékelve. Az etetésemet és a végszerelékemet úgy alakítottam ki, hogy minél szelektívebb horgászatot tudjak folytatni, ami a Balatonon korántsem egyszerű.

 

Engedjék meg, hogy megemlítsek pár gondolatot a vándorló pontyokról a halsűrűségre és a méretekre levetítve. A keleti medencét nem lehet összehasonlítani sem a középsővel sem a nyugatival, mert itt a pontyok általában kisebb csapatokban mozognak. Tapasztalatom szerint ez 10-15 darab egyedet jelent és igen alapos horgászatot követel, hogy minél többet tudjunk lencsevégre kapni ebből a létszámból. Sok esetben előforduló tényező Balaton-szerte, hogy az etetésünkre betévedő halak általában egyen méretűek, majd tovább áll a csapat és érkezik egy következő, ami sokkal kapitálisabb egyedeket tartogathat számunkra.  A kedvenc térségem mégis a keleti medence, amely korábban igen csak rapszodikus volt, azonban a tervszerű haltelepítéseknek és a fejlődő pontyállománynak köszönhetően egyre élménydúsabb pecákat tartogat a horgászok számára, nem volt ez másképp a mi esetünkben sem.

 

A délután gyorsan eltelt, besötétedett és reménykedve vártuk az esti órákat. Igazi „balatoni lotyogó” volt és bíztunk benne, hogy az „éjszakai műszak” tartalmas lesz. Éjjel kettőkor, a 420 méterre behúzott szerelékemen egy lassú komótos kapásra kellett reagálnom, csónakba pattantam, majd teljes gőzzel előre… A horgászhelyünk előtt két sávban egy nagyon sűrű hínármező terült el, ebben több helyen is el voltam akadva, de szerencsére sikerült kiszabadítanom a főzsinóromat. Nem bántam, ugyanis hínár élő- és ívóhelyet biztosít a halak számára, továbbá táplálékot is bőséggel.

 

 

Ellenfelemet a bójámon túl, bőven 100 méterre sikerült utolérnem, majd amikor beért az előtét, felvettem a kontaktot és kezdődött a fárasztás. 25 perces küzdelem után sikerült megmerítenem egy igen masszív pikkelyest. Mérlegeléskor 18,4 kg-ot nyomott, a fotózás után gyorsan vissza is engedtük. 

 

 

Hajnalig nyugodtan aludtunk, majd Laci barátom egyből merített két 10+-os hibátlan tövest a kora délelőtti órákban. 

 

 

Balatoni tippek

 

Gyakori kérdés az, hogy a Balatonon lehet-e ténylegesen szelektálni. Teljes mértékben sajnos nem, de van pár tipp, ami azért hozzá segíthet bennünket a darabosabb példányokhoz. A végszerelékek terén a már jól megszokott nagyon egyszerű rendszereket alkalmaztam most is, egy inline, illetve egy "Run rig rubber" névre hallgató oldalakasztós megoldást. Utóbbi egy speciális gumiütközős analógiát jelent, bátran ajánlom mindkét variációt a nagy távokra történő horgászatokra. Az előke egy merev, majd az elkészítés után gőzölt fluorocarbon 25 librás változatot jelentett, amely egy szem 35mm-es bojlival volt csalizva a szelektálás végett. Az előkén helyet kapott még egy befordító és egy kis sörétólom a megfelelő akadás érdekében, valamint a hajszálelőkén (ami szintén a merev fluocarbonból volt kötve) egy apró kis ütköző (bait stops), hogy a bojli ne csúszkáljon rajta. Vastag, kagylóálló előtétzsinórt ezúttal is használtunk, valamint 150-200 grammos ólmokat is. 

 

 

A következő dolgok, amik még segíthetnek bennünket a darabosabb példányok becserkészésében: a nagyobb átmérőjű bojlik felkínálása és csak ezek etetése, illetve az etetéstől nyugodtan elhúzhatunk bátran akár 50-60 méterre is, természetesen, ha egyenletes mederviszonyokkal találkozunk. Még egy tippet engedjenek meg, ami segíthet abban, hogy hamarabb megtaláljuk a pontyok vándorlási útvonalait. Érdemes kezdésként az összes botot különböző sávokban elhelyezni az előttünk elterülő mederviszonyok függvényében. Így hamarabb kiderül, hogy mely távolságokból érhetünk el több kapást.

 

Visszakanyarodva a horgászatunkhoz. A tartalmas kora délelőtti órák után egy kis pihenő következett, majd délben egy csippanásra lettem figyelmes. Ez gyakran előforduló eset a Balatonon, ezért biztos, ami biztos alapon csónakba szálltam és elindultam a végszerelékem irányába. Útközben arra lettem figyelmes, hogy gyanúsan oldalirányba áll a főzsinórom, amikor beért az előtét, észrevettem, hogy a meghorgászott területtől már bőven 150 méterre vagyok. Ellenfelemet 20 perces fárasztás után sem sikerült „felimádkoznom” a felszínre, így sejtettem, hogy újabb komolyabb versenyzővel van dolgom. Hosszas küzdelem után sikerült egy igazi balatoni sudárt merítenem. A mérleg 17,20 kg-ot mutatott, egyként örültünk társammal ennek a gyönyörű nyurgának. A gyors fotózás után vissza is engedtük az otthonába.  

 

 

 

 Az utolsó éjszaka még sikerült három 10-12 kg közötti pontyot fognunk, majd a vasárnap délelőtt már a pakolással telt. 

 

 

A balatoni pontyhorgászok körében kialakult egy nem teljesen helytálló nézet, miszerint minél több időt kell töltenünk a vízparton annak érdekében, hogy kapitális pontyokat fogjunk. Így valóban nagyobb az esély rá, de a fenti történet is bizonyítja, hogy a Balatonon is érdemes rápróbálni a rövidebb idejű, gyors horgászatokra. Az időjárás előrejelzést, különösképpen a szélirányt, folyamatosan ajánlott figyelni. Amennyiben kedvező, hasonló élményekben lehet részünk az 1-2 napos pecák alatt is. A Balaton mindhárom medencéjét bátran ajánlom a pontyhorgászoknak, bárhol összeakadhatunk akár életünk halával is.

 

Horgásztársi üdvözlettel:

Hamvasi Miklós

Térképes helykereső

Balatoni Horgászturisztikai
Adatbázis

Tovább az adatbázisra